A Galapagosz- szigetek
A Galapagosz- szigetek egy hasadékoktól szabdalt szigetcsoport az Egyenlítő mentén. Ecuadorhoz tartozik, de elszigetelten, Dél- Amerikától 1000km- re található a nyílt tengeren.
A Galapagosz- szigetek 16 nagyobb szigetből áll. Területük 8000 km2. A szigetcsoport vulkanikus eredetű. Közel 5 millió évvel ezelőtt keletkezhettek. A szigetek melett található a Humboldt- áramlás. Ez a hidegvízű áramlat létfontosságú a szigeteknek.
Fregattmadár
A fregattmadár hossza akár az 1m- t is eléri. Hosszához képest elég könnyű, mindössze 1,5kg.A hím tollazata fekete, torokbőre vörös. A nőstény szintén fekete és átlósan futó fehér csík van a mellén.
A fregattmadár társas élőlény, párjával élete végéig együtt marad. Kétévente költ, és 1 tojást rak. Ezeken 40 napig kotlik.
Galapagoszi óriásteknős
Testét robusztus pajzs védi. Csontlemezei a bordákkal és a csigolyáival is összenőtt. A páncélt szarupajzsok veszik körül. 14 alfaja ismert.
Kizárólag növényevő. Elfogyasztja a leveleket, gyümölcsöket is. Nincsenek fogai. A falatokat pedig egészben nyeli le. Lassan emész, hisz' akár 10 nap is eltelik, mire a tápláléka teljes egészét felemészti.
Ez a teknős faj akár 150 évet is élhet, és 40 éves korában válik ivaréretté. A nöstény hihetetlen lassúsággal ássa ki a 30 cm- es vermet, melybe 2-16 tojást rak. Azután 4-5 hónap költési idő után kikelnek a tojásokból a kicsik. A bébiteknős mindössze 70 grammot nyom, mely annyuknál 2500- szor könnyebb.
Galapagoszi sziklarák
Háta élénkvörös, hasa világoskék. Főleg a partokon honos. Lassan lépeget. Páncéljának feladata, hogy tartsa a belső szerveit.
Ragadozó állat. A kullancsoktól kezdve a parton talált élelemig mindent elfogyaszt.
A nőstény a tengerbe rakja a petéit. Amikor a kicsik kifejlődtek, a partra úsznak.
Levesteknős
1,5 m hosszú és 185 kg súlyú levesteknős a meleg vizeket kedveli. Szárazföldön lassan- , tengerekben gyorsan mozog. 40-50 évet él.
Növényekkel táplálkoznak, főleg moszatokkal és algákkal. Nincsenek fogai, helyette szaruállkapcsaival rágja meg az ételt. A kicsik halakkal, rákokkal, medúzákkal is táplálkoznak.
Az ivarérettséget 10-15 évesen éri el. A párzás a szárazon történik. A nőstény a parton rakja le a közel 100 tojását. Egy teknős néhány hét alatt több fészekaljat is készít. 2-3 hónap után pedig kikelnek a tojásokból az apróságok.
VÉDETT ÁLLAT!!!
Noddi
Hossza 38-40 cm. Testtömege 150-200 g. Szárnyfesztávolsága pedig 80-85 cm.
Kizárólag trópusi és szubtrópusi területeken él. Ezek a madarak évente egyszer vándorolnak (délre).
A noddi tollazata feketés-barna, feje búbja fehér. Csőre hosszú, hegyes. Farka ék alakú.
A noddi nappal aktív. Amikor táplálékot keres, a víz fölött tartózkodik. Kisebb, nagyobb halakra vadászik, pl.: tintahal.
A szülők közözen költik ki a tojást. Mindössze egy fiókája van. 32 apig kotlik a tojáson, melyből egy fehér fióka., amely 56 nap múlva repül ki.
Rózsás flamingó
A rózsás flamingó a Galapagosz-szigeteken csak kisszámban található. Ismertebb élőhelyei Nyugat- Afrika, Egyiptom és Dél- Amerika északi része. Továbbá megtalálható Törökországban, és Belső- Ázsiában.
Magassága eléri a 150cm- t, testtömege viszont csak 3kg.
Tápláléka főleg gerinctelenekből áll, de az algát is megeszi. Ehez alkalmazkodott a lemezes fogazata is.
Hosszú életű állat, szabadban 20, fogságban 50 évig is élhet.
A rózsás flamingó mindössze 1 tojást rak, melyen 27- 30 napig kotlik, a kikelő fiókákat még sokáig eteti. A kicsik 70-75 nap múlva hagyják el a fészket.